Történet


Sajókaza

Sajókaza a Sajó bal partján terül el, északról a Kárpátok déli nyúlványa, délről a Bükk hegység lába és a folyó zárják el, Miskolctól és Ózdtól egyaránt 27-27 km-re fekszik; aranymetszésében az Aggteleki Nemzeti Park (18 km) és a Bükki Nemzeti Park (7 km) csodálatos tájainak.

Földrajzi szélesség 480°17′
Földrajzi hosszúság 200°30′
Tengerszint feletti magasság 259 méter

Sajókaza nevének eredete és helynevei

Okiratokban az 1200-as évektől jegyzik Sajókaza nevét, de ez a formája csak a 20. századtól olvasható.
Az okiratokban talált helynevek:

1231-1237 Kaza, Caza
1487 Kazam
1322-1329 Kaza
1332 Cassa, Kosa, Baza
1486 Kazanum
1773-1785 Kaza
1780-1781 Sajó Kaza
1786-1808 Kaza
1826 Kaza (Sajó)
1863-1873 Sajó-Kaza
1882 Kaza (Sajó)
1888 Kaza (Sajó-Kaza)
1892-1900 Sajó-Kaza (Kaza)
1902 Sajókaza

A fent említett elnevezések egyértelműen utalnak arra, hogy a település elnevezése elsősorban a „kaza” szóból származtatható. A „kaza” szó magyarázatára több hipotézis is fellelhető a régi olvasatokban. Csíkváry Antal azt írja, hogy az általa forrásmunkának használat Borovszky vármegye leírása az ószláv kecske szóval hozza rokonságba. Eszerint a település az itt pásztorkodó népről kapta az elnevezést. Ugyan ebben a szócikkben azt jegyzi meg, hogy „holott a Kaza török szó és magyar törzsnév volt”.

A „kaza” török eredetű szó mellett is vannak bizonyítékok, hiszen a magyar nép gyakran felvett nyelvébe idegen jövevényszavakat, így hihető, hogy a település jelzőjére a török szó – melynek jelentése veszély, veszedelem szolgált: „Személynévi eredetű […]  az alapjául szolgáló személynév eredete az ótörök >>Quaz<< lehetett” Ám a név eredőjéül hivatkozhatunk László Gyula kettős honfoglalás elméletére, miszerint az Árpád hadaival bejövő magyarok itt már atyafiságot találtak. Ennek fényében hihető az a névmagyarázat, amelynek értelmében a KAZA szó törzsnév ugyanúgy, mint a Jenő, Keszi, Kér vagy Kürtgyarmat nevek.

Sajókaza